Bejegyzések

Dizájnváltás

Kép
Kezdhetném a szokásos mentegetőzéssel, hogy miért nem frissült már megint, jó ideje a Fellegvár, de aki még jár ide, az itt is értesülhetett arról, hogy megnyílt az Yriunk blogja , és a friss írásaim elsősorban oda kerülnek fel. (Mondjuk ott is lehetnék egy kicsit aktívabb, de a tagtársak szuper jókat és sokat írnak, úgyhogy valami mindig akad.) A másik ok, amiért nem nagyon jártam ide, az volt, hogy nagyon ragaszkodtam a Lyla barátnőm által tervezett gyönyörű dizájnhoz, viszont mivel én nem értek a vizuális elemek szerkesztéséhez, ezért én magam nem tudtam hozzányúlni, változtatni rajta, és a Blogspot folyamatos frissítésével kérlelhetetlenül eljárt felette az idő. Egy idő után már semmit sem úgy jelenített meg, ahogy szerettem volna, nekem viszont úgy tetszett, ahogy volt, és kicsit kezdett ilyen muzeális jelleget ölteni. A hely a régi írásaimnak, egy régi dizájnnal. Ismerős, ugye? Amikor már omladozik körülötted minden, hull a törmelék a fejedre, de te azért csak tartod azt

Orderly

Orderly (A 2018-as NaNoWriMo-ra írt, egyelőre befejezetlenül maradt regény első két jelenete. Shrabani Basu dokumentumregénye alapján. Megjelent az Yriunk blogján is.) – Én ebbe nem vagyok hajlandó belemenni! Szinte szétfeszítette a harag. Az angol, ez a Lord Akárkicsoda, aki vele szemben ült, teljesen nyugodt, kifejezéstelen arccal nézett vissza rá, és úgy szólt hozzá, mint egy türelmes apuka a neveletlen kisgyerekéhez: – De Mr Karim, hiszen erre szerződött. Ezért tette meg azt a hosszú, fáradságos hajóutat. Azt hittem, Dr Tyler megfelelően informálta önt. Abdul izmai egyre jobban megfeszültek. Ha ez az átkozott kefebajszú tudta volna, milyen kínokat állt ki a hajóút során, egy szóval sem merte volna éppen ezt említeni! Újra érezte a kabinja fülledtségét, szegény, sokat szenvedett gyomra és torka egyszerre sajdult bele a maró nedvek emlékébe, és abba szégyenletes dologba is, hogy alig huszonnégy órája ismerték egymást Mohammed Bukssal, de a férfinak máris az ő éjjelie

#10yearschallenge - A királyné és a kokárda (2009)

Kedves Olvasók! Nagy nap ez a mai, és nemcsak azért, mert nemzeti ünnep van. Hanem azért is, mert nagyon régen, gyakorlatilag a Fellegvár lassan három és fél évvel ezelőtti indulása óta terveztem, hogy egy napon kikerül majd ide A királyné és a kokárda . Akkor még olyan távolinak tűnt a 2019. március 15. mint megfelelő, jubileumi időpont - és íme, itt van. Sokan ismerhetik már ezt a szöveget, hiszen a korai novelláim közül máig ez az egyik kedvencem. 2008. szeptember 6-a és 2009. február 18-a között készült, persze jó nagy kihagyásokkal, pihentetésekkel, átírásokkal, viszont nagyon boldog voltam, amikor éppen Jókai Mór születésnapjára sikerült befejeznem. Fun fact: emlékszem, az írás egy fázisában az Intermezzo No. 1 című instrumentális számot hallgattam az ABBA-tól, és a mai napig úgy gondolom, hogy a hangulata nagyon jól passzol az általam feldolgozott romantikus jelenethez. Amikor év elején elindult a #tenyearschallenge hashtag, magamban mosolyogtam az ismerősök tízéve