Kapunyitás

Isten hozott a Fellegvárban!

Egyelőre kísérleti jelleggel megnyitom a kapuit, aztán majd meglátjuk, mi lesz belőle. Terveim szerint egy gyűjtemény rövid történetekkel: novellákkal, elbeszélésekkel, kisregény-részekkel.

Két oka volt annak, hogy ilyeneket nem nagyon írtam eddig. Az egyik a kitartás hiánya, a másik pedig a túlzásba vitt kitartás. (Nem, nem vagyok könnyű eset.) Vagyis a "rövidek" vagy félbemaradtak, vagy pedig regénnyé, regényötletté nőtték ki magukat. Igen, aztán a megkezdett regények nagy része is kifulladt... :P De eddigi legkedvesebb munkám, a Szabadság mindenek felett 2013-ban elkészült - már igencsak messze attól a novellától (!), amelynek 2009-ben indult -, hatalmas mérföldkőként jelezve, hogy igen, tudok regényt írni.

A Fellegvár egy másik ilyen mérföldkő. A rövid írások sorsa eleve nehezebb, mint egy regényé, hiszen ha nem akad egy megfelelő antológia vagy egy szerencsés helyezés valami irodalmi pályázaton, akkor talán soha nem jelenhetnek meg sehol. Eddig e-mailben küldözgettem őket az érdeklődőknek, de éreztem, hogy ez nem elég. Ezért született ez a kis gyűjtemény.

Mit mondjak még? Nagyon szép a kilátás a várfokról, még ha kicsit erős is a fény. Most éppen nem is értem, miért halogattam ezt a lépést ilyen sokáig, miért nem akartam vagy mertem eddig előbújni. Még mindig káprázik egy kicsit a szemem, de már jobban látok... Hopp, észrevettelek! Igen, neked integetek. Gyere be hozzám és érezd jól magad! :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tíz érdekesség A kőszívű ember fiairól

#10yearschallenge - A királyné és a kokárda (2009)

Hogyan lettek hárman?